Intrastat

Az Európai Unión belüli vámhatárok eltörlése óta az egységes európai piacon a termékek minden adminisztratív kötöttség nélkül, szabadon mozoghatnak. A gazdasági integráció a tagállamok egymás közti kereskedelmének statisztikai megfigyelésében szükségszerűen változást hozott, a vámokmányok megszűnésével az árumozgásokkal kapcsolatos adatgyűjtést közvetlenül a gyártóktól illetve forgalmazóktól bekért információ alapjánvégzik a statisztikai hivatalok. Ezt az adatszolgáltatást nevezzük Intrastat-nak. Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított áruforgalom statisztikai megfigyelése továbbra is a vámokmányok adataiból történik, ezt nevezzük Extrastat-nak. Az Intrastat adatgyűjtést EU rendeletek írják elő, és teszik kötelezővé 2004. május 1-től Magyarország számára is.

Adatszolgáltatásra kötelezettek a magyar közösségi adószámmal rendelkező természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek. A természetes személyek közül a magánszemélyek felmentést kapnak az adatszolgáltatás alól, az egyéni vállalkozók azonban nem. A gazdasági szervezetek közül azoknak kell adatot szolgáltatniuk,

amelyek 12 havi (Európai Unióból történő) árubeérkezéseinek értéke meghaladja a az adott évben megadott felső határértéket

vagy

amelyek 12 havi (Európai Unióba történő) kiszállításainak áruértéke meghaladja a az adott évben megadott felső határértéket

Azok a gazdasági szervezetek, amelyek forgalma mindkét irányban meghaladja  a határértékeket, mindkét irányú forgalmukról kötelesek számot adni. Ezek az értékhatárok minden évben változhatnak. Az aktuális küszöbértékekről a Központi Statisztikai Hivatal honlapján érdemes tájékozódni.

A gazdasági szervezet attól a hónaptól köteles Intrastat-adatokat szolgáltatni, amikor utolsó 12 havi beérkezéseinek, illetve kiszállításainak összege átlépte az adott forgalmi irányra érvényes adatszolgáltatási küszöbértéket. Azoknak az EU-forgalmazóknak, akiknek forgalma – saját számításuk szerint – átlépte a küszöbértéket, az Intrastat-ügyfélszolgálaton kell jelentkezniük. Amennyiben az adóhivatal felé történő ÁFA-bevallásból kiderül, hogy a cég Európai Uniós áruforgalmának értéke meghaladta a fenti értékhatárokat, a Központi Statisztikai Hivatal értesíti a vállalatot, kiküld részére egy adatlapot.

Az Intrastat-jelentést teljesítheti a forgalmazó maga, illetve megbízottat is alkalmazhat. Az utóbbi esetben a KSH felé ezt jelezni kell, s így minden hónapban az adatlapokat a megbízott részére fogják postázni, ill. a felmerülő kérdéseket neki fogják feltenni. Megbízott lehet bármely, magyar adószámmal rendelkező harmadik fél. Függetlenül attól, hogy a forgalmazó megbízottat alkalmaz, vagy maga szolgáltatja az Intrastat adatokat, mindig az adatszolgáltatásra kötelezett a felelős a jelentett adatok minőségéért és az adatszolgáltatási határidő betartásáért

Az Intrastatba tartozó termékmozgásokat annak a hónapnak a jelentésében kell szerepeltetni, amelyben:

a termék beérkezett (Beszállítás adatlapon), ill. azt kiszállították (Kiszállítás adatlapon), vagy ezen információ hiányában

• a szerződés teljesítése megtörtént (fuvarparitásnak megfelelően).

 

Ha ekkor a számla már rendelkezésre áll, akkor annak összegét kell számlázott összegként szerepeltetni, ha azonban még nem, akkor a termék becsült értékét kell közölni. Intrastat-jelentést azoknak a vállalkozásoknak is havonta kell benyújtaniuk, amelyek negyedévente készítenek ÁFA-bevallást. Az adatszolgáltatás határideje a tárgyhót követő hónap 15-e, eddig a napig kell a jelentésnek a KSH-ba megérkeznie. Ha ez munkaszüneti nap, akkor a határidő a következő munkanap. A kérdőíveket havonta egyszer kell elküldeni, A4-es borítékban, összehajtás nélkül, az alábbi címre:

Központi Statisztikai Hivatal INTRASTAT 1428 Budapest Pf: 12.

Az Intrastat-jelentésben nem kell szerepeltetni

• a tisztán szolgáltatási ügyleteket

• a tranzit és a rejtett tranzit forgalmat

• az ideiglenes termékmozgásokat pld. vásárokra vagy kiállításokra szállított termékek, építkezéshez kivitt munkagépek, szállító járművek

• ideiglenes felhasználásra érkező és onnan visszaszállított termékek, ha nem terveznek, vagy hajtanak végre rajta feldolgozást, valamint az ideiglenes használat várható időtartama 24 hónapnál nem hosszabb, és a kiszállítást/beérkezést az ÁFA-bevallásban nem kell értékesítésként /beszerzésként jelenteni.

• új szállítóeszközök ÁFA megfizetésére kötelezett természetes vagy jogi személyek által történő értékesítése más tagállambeli magánszemélyek számára.

• az Európai Unió tagállamainak alábbiakban felsorolt területei: Ceuta és Melilla, Olaszország Campione d’Italia tartománya, Németország Büsingen tartománya.

• a háromoldalú kereskedelem azon eseteit, amikor a termék nem lép be egy másik Európai Uniós tagállamból Magyarország területére, illetve nem lép ki onnan egy másik tagállamba (hanem EU-n kívüli országba szállítják, amelyről vámokmány készül).

• monetáris arany, törvényes fizetőeszközök és értékpapírok kereskedelme

• áruk katasztrófa sújtotta övezeteknek, sürgősségi segély

• diplomáciai, konzuli vagy hasonló mentességben részesülő termékek

• információ-hordozóként használt termékek, pld. számítógépes floppylemezek, szalagok, filmek, tervek, audio- és videokazetták, valamint szoftvert tartalmazó kompaktlemezek, ha azokat egy adott ügyfél számára fejlesztették ki, vagy nem képezik kereskedelmi ügylet tárgyát, valamint a korábbi szállítások kiegészítései, pld. ingyenes verziókövetések.

• feltéve, hogy nem képezik kereskedelmi ügylet tárgyát: reklámanyagok, áruminták.

• javításra és annak elvégzése után visszaszállított termékek, és azokhoz tartozó pótalkatrészek. A javítás a termék eredeti funkciójának, illetve állapotának helyreállítását eredményezi, de semmilyen módon nem változtatja meg a termék jellegét.

• az ország statisztikai területén kívül állomásozó nemzeti fegyveres erőknek kiszállított termékek, vagy egy másik tagállamból beszerzett olyan termékek, amelyeket a nemzeti fegyveres erők a statisztikai területen kívülre továbbítottak, valamint egy tagállam statisztikai területén egy másik tagállam (ott állomásozó) fegyveres erői által beszerzett vagy elidegenített termékek.

• hordozórakéták kilövés előtti szállítása, és a világűrbe történő kilövése.

Egyéb esetek lásd 1 mellékletet!

Külön kérdőívet kell kitölteni a beérkezésekre, és a kiszállításokra. Mind a beérkezésekre, mind a kiszállításokra vonatkozó kérdőívnek van részletes és egyszerűsített változata. Az egyszerűsített kérdőív esetén a 18-as statisztikai érték mezőt nem kell kitölteni, míg a részletes esetében igen. Az áruforgalom mértékétől függ, hogy mely gazdasági szervezeteknek kell egyszerűsített, ill. részletes kérdőíven adatokat szolgáltatni. A küszöbértékek évről-évre változhatnak.

 

 

 

A kérdőíven szerepel:

• az adatszolgáltató neve, címe, törzsszáma (adószám 8 számjegyig),

• a jelentést készítő neve, címe, törzsszáma,

• a termék kódja ( a vámtarifaszám 8 számjegyig),

• a termék megnevezése, kereskedelmi megnevezése

• ügyletkód ( lásd az 2-es mellékletet),

• fuvarparitás ( EXW, FCA, FAS, FOB, CFR, CIF, CPT, CIP, DAF, DES, DEQ, DDU, DDP)

• fuvarozási mód (tengeri hajózás:1; vasúti forgalom:2; közúti forgalom:3; légi forgalom:4; postai forgalom:5; csővezeték:7; belvízi hajózás:8; saját hajtás:9. A futárszolgálatok, gyorsposták postai forgalomnak számítanak.)

• feladó tagállam, rendeltetési tagállam kódja (AT Ausztria, BE Belgium, CY Ciprus, CZ Cseh Köztársaság, DK Dánia, GB Nagy-Britannia, EE Észtország, FI Finnország, FR Franciaország, GR Görögország, NL Hollandia, IE Írország, PL Lengyelország, LV Lettország, LT Litvánia, LU Luxemburg, MT Málta, DE Németország, IT Olaszország, PT Portugália, ES Spanyolország, SE Svédország, SK Szlovák Köztársaság, SI Szlovénia.)

• nettó tömeg ( a 3-es mellékletben felsorolva azon termékkódok, amelyeknél nem kell a nettó tömeget megadni)

• mennyiség (ha a tarifaszám előírja),

• számlázott összeg (egész számra kerekítve, forintban megadva, az átszámítást a cég számviteli politikájában meghatározott banknak napi deviza-középárfolyamán kell elvégezni)

– 4 –

• statisztikai érték (forintban megadva, beérkezés és pld. EXW paritás esetén számlázott áruérték + fuvar és biztosítás értékének a magyar határig vonatkozó = külföldi része, vagy épp fordítva kiszállítás és DDU paritás esetén számlázott áruérték – fuvar és biztosítás értékének a magyar határon túli része)

• kitöltő adatai, aláírása.

Külön szabályok vonatkoznak az aktív bérmunka, passzív bérmunka ügyletek ( és egyéb ügyletek ) esetén a rovatok kitöltésére, valamint a helyesbítésre, módosításra.

Nullás jelentést kell kitöltenie az adatszolgáltatásra kötelezett vállalatnak, ha az adott hónapban egyetlen kiszállítása, ill. egyetlen beérkezése sincs.

Nem kell külön szerepeltetni adott hónapon belül azokat az árukat, amelyek értéke egy-egy beérkezés esetén ill. kiszállítás esetén 50 ezer Ft alatt van. Ezek az áruk a 99500000 termékkód alatt, partnerországonként összevonva, csak értékben jelenthetők. Ezekre a tételekre statisztikai értéket a részletes kérdőíven sem kell adni.

A kitöltött kérdőívek egy-egy másolatát az adatszolgáltatónak 1 évig meg kell őriznie.

Lehetőség van papír alapú ill. elektronikus adatszolgáltatásra. (Az elektronikus ’csv’ fájl levelező program segítségével történő eljuttatása a KSH-hoz.)

Bővebb információk a KSH honlapján ( http://www.ksh.hu/Intrastat ) találhatóak, amely oldalról a kérdőívek is letölthetőek.

 

Intrastat

Referens: Arláth Dóra (+36)-30-723-6984

E-mail: intrastat@cservice.hu

nemzetközi szállítás
Web Statistics

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás